|
Hogyan
fejlesszük ki magunkban a vállalkozókra jellemző
gondolkozást?
Írta
Robert G. Allen
Mivel jelenleg
valószínûleg alkalmazottként dolgozol egy
munkahelyen, arra bíztatlak, hogy ugorj egyet a huszonegyedik
századi gazdaságba, mégpedig egészen drasztikus
módon.
Veszítsd
el az állásodat!
Persze ne a valóságban ... de legalább a fejedben.
Határozd el, hogy egy másfajta alkalmazott leszel - egy
független vállalkozó (befelé orientált
vállalkozó). A legtöbb alkalmazott egy végzetes
feltevésbõl indul ki: olyan álláshoz akar
jutni, amelybõl egyszer majd nyugdíjba mehet. A tények
mást mutatnak. A legtöbb felsõfokú végzettségû
ember az élete során legalább tízféle
különbözõ munkát végez, és
mielõtt nyugdíjba vonul, legalább háromféle
teljes mértékben különbözõ karriert
fut be. És ezek már idejétmúlt statisztikák!
A jövõ embere még inkább vándormadár
életet fog élni, és még gyakrabban fog karriert
változtatni. Ha váltogatni kell az állásaidat,
a legjobb, ha már most független vállalkozóként
kezdesz gondolkozni.
Íme, hogyan válts. Amikor egy professzionális sportoló
aláír egy szerzõdést, már a jövõre
gondol. Tudja, ha folyamatosan javul a teljesítménye,
egy sor csapat fog versengeni érte. A legvalószínûbb,
hogy új szerzõdést fog aláírni, nagyobb
jövedelemmel. A legfontosabb számára, hogy a "szakma"
minél többre értékelje õt... hogy amikor
lejár a szerzõdése, legalább egy csapat
többet ígérjen érte... mint a jelenlegi csapata.
Elsõ
számú lépés. Tûzd ki a célt,
hogy legalább kétszer annyit érj, mint amennyit
a munkáltatód fizet.
A célkitûzés - egy dolog. Megduplázni az
értékedet - egészen más dolog. Lehet, hogy
máris úgy érzed, csak a felét fizetik meg
annak, amennyit érsz. Akkor a probléma nem benned van,
hanem abban, hogyan értékelnek téged - vagyis mennyit
hajlandó fizetni a munkáltatód azért a munkáért,
amit végzel. Ezért nemcsak azzal kell kezdeni, hogy megkétszerezd
az értékedet, hanem azzal is, hogy megduplázd a
fizetésedet.
Kezdjük az értékkel! Mit tudsz tenni azért,
hogy már jelenleg is úgy értékeljék,
messze többet érsz, mint amiért fizetnek neked? Szánj
rá egy órát a jövõ héten arra,
hogy összeállítsd a listát, amelyen legalább
25 dolog szerepel, amivel még értékesebb lehetsz
a munkáltatódnak. Bármely vállalatnál
az alkalmazottaknak legfeljebb a 20%-a képes hosszú távon
egyedülálló módon hozzájárulni
a sikerhez - ezek az emberek nélkülözhetetlenek.
A maradék 80% pótolható.
Melyik csoportba tartozol? Tegyük fel, hogy gazdasági pangás
idõszakában élünk. Ha a cég, ahol dolgozol,
fenn akar maradni, néhány embert el kell küldenie...
hogy könnyebben átvészelje ezt a nehéz idõszakot.
Néhányan maradnak. Ha neked kellene döntened, elküldenéd
magadat? Mitõl vagy életbevágóan fontos
a cégednek? Miért kellene a fõnöködnek,
amikor döntenie kell - megtartson vagy elbocsásson -, arra
a következtetésre jutnia, hogy túlontúl értékes
vagy a cég számára ahhoz, hogy elengedjenek?
A szemináriumon, ahol tanítottam, az egyik fiatalember
elmondta: amikor arra kérte a fõnökét, engedje
el egy hétre, hogy eljöhessen erre a szemináriumra,
azzal fenyegették, hogy elbocsátják. A fiatalember
elgondolkodott... a munkaköre egészen speciális pozíció
volt egy vegyi üzemnél. Úgy döntött, most
vagy soha. Fogta magát, és otthagyta õket. A fõnöke
néhány nap múlva felhívta, hogy megkérje:
gondolja meg magát... feltehetõen, amikor annak idején
nemet mondott, nem gondolta át kellõképpen, mennyire
fontos ez az alkalmazott az üzem tevékenységében.
A fiatalember, akinek akkor évi 35 000 dollár volt a fizetése,
kíváncsi volt, meddig tud elmenni... 100%-os emelést
kért... és a fõnök beleegyezett. Megkétszerezte
a fizetését. A fiatalember visszautasította. Úgy
érezte, ha évi 70 000 dollárt ér a vállalatnak,
itt az ideje, hogy a saját fõnökévé
váljék. Otthagyta a céget, és saját
vállalkozásba fogott.
Mennyit érsz a cégednek? Fogalmazzunk másképpen.
Tegyük fel, a közvetlen felettesedet elõléptetik,
és a vállalaton belül másik részleghez
helyezik. Vajon magával visz-e az új helyre? Fontos vagy-e
a közvetlen felettesednek? Tény, hogy ha nem vagy nélkülözhetetlen...
akkor nélkülözhetõ vagy. Hány történet
kereng emberekrõl, akiket éppen néhány hónappal
a nyugdíjkorhatáruk elérése elõtt
bocsátottak el a munkahelyükrõl, mert többé
nem volt rájuk szükség! Veled ilyesminek soha nem
szabad megtörténnie. Tehát - mennyire vagy nélkülözhetetlen?
Második
lépés. Gondolkozz fõnök módjára!
Minden vállalkozás két fõ dologról
szól: a költségek lefaragásáról
és a forgalom növelésérõl. Én
ezt a közgazdaságtan tározó-elméletének
nevezem. Pénz folyik be a vállalkozás tározójába
a patakokon keresztül, és alul a szirvárgókon
keresztül elfolyik. A fõnököd egyfolytában
azzal van elfoglalva, hogy eltömje a szivárgókat,
és megtisztítsa a forrásokat. Ami a szivárgók
és a patakok között megmarad, azt nevezzük profitnak.
A te dolgod, hogy profitot teremts. Állj résen, hogy csökkentsd
a kiadásokat, és több bevételt hozz! Tény,
hogy a munkaadók a legtöbb alkalmazottra úgy tekintenek,
mint kiadási tételekre... vagyis szivárgókra
a tározóban. Valójában a Wall Streeten,
amikor a vezetõ vállalatok sok embert bocsátanak
el, a részvények ára rendszerint felmegy. Akarsz
olyan játékban részt venni, ahol a fõnököd
azonnal nyer, ha csökkenti az állások számát
- talán a te állásodat is? A fõnöködnek
nem szabad kiadási tételként tekintenie téged...
egy lehetõségnek, ahogyan csökkentheti a kiadásokat
vagy növelheti a profitot. Rád a munkaadódnak úgy
kell tekintenie, mint aki profit-forrás vagy. Ennek egyetlen
módja, hogy tudatod vele. Folyamatosan oszd meg vele a költségcsökkentõ/forgalomnövelõ
ötleteidet! Hitesd el a munkaadóddal, hogy érdekelt
vagy abban, ami történik. Gondolkozz úgy, mint
egy fõnök... és nagyobb lesz a valószínûsége
annak, hogy te magad is azzá válsz.
Errõl eszembe jutott egy történet, amit valamikor
régen hallottam. Egy apa odament egy munkaadóhoz, hogy
megkérdezze, miért hoz haza a három fia - akik
nála dolgoznak - annyira eltérõ bért. A
munkaadó úgy döntött, ítélje meg
az apa közvetlenül, mi az oka ennek. Megkérte, hogy
bújjon el az ajtó mögött, és behívta
az elsõ fiát az irodába, hogy feladatot adjon neki.
Az elsõ fiú bejött, és azt mondta neki, hogy
egy távol-keleti repülõgép éppen most
landolt a repülõtéren, és neki el kell mennie
a reptérre, leltárba kell vennie a hozott árut,
meg kell határoznia, van-e olyan tétel, amit érdemes
lenne beszerezni, és amilyen gyorsan csak lehet, számoljon
be arról, mit végzett. Az elsõ fiú vette
a megbízást, kiment az irodából, és
kb. 15 perc múlva visszajött: "Felhívtam a repteret,
és megtudtam, hogy a repülõ számunkra értéktelen
áruval volt megrakodva - néhány száz tucat
játékkal, néhány ezer tucat ceruzával
és néhány tekercs textíliával."
Az elsõ fiút elküldték, és behívták
a másodikat. Ugyanazzal a feladattal bízták meg.
Kiment, és kb. másfél óra múlva visszajött
a következõ beszámolóval: "Elmentem a
reptérre, és megkértem a legénység
egyik tagját, mutassa meg nekem a rakomány jegyzékét.
Összeszámoltam 135 tucat kielégítõ
minõségû taiwani játékbabát,
2000 doboz olcsó színes ceruzát és 500 vég
jó minõségû Hong Kong-i selymet." A
második fiút is elküldték.
Ekkor behívták a harmadik fiút. Õt is ugyanazzal
a feladattal bízták meg. Elment, és csak jóval
késõbb, zárásra tért vissza. Õ
így számolt be: "Elmentem a reptérre, és
megkértem a legénység egyik tagját, segítsen
nekem abban, hogy megtekinthessen az árut. Volt ott 135 tucat
taiwani baba. Az áruk és a minõségük
megfelelõ, bár nincs rá garancia, hogy érdemes
lenne idõt szánni a marketingjükre. Felhívtam
a New York-i képviseletünket, és megegyeztem velük,
hogy vegyék át a teljes rakomány babát.
Ebbõl azonnal közel 2000 dollár hasznunk lesz. Találtam
még kétezer doboz színes ceruzát. Nagyon
rossz a minõségük. Akármennyi is az áruk,
nem éri meg, hogy kockázatot vállaljunk, így
hát ejtettem az egészet. Volt ott még kb. ötszáz
vég finom Hong Kong-i selyem. Közelebbrõl megvizsgálva,
rájöttem, hogy ezek közül csupán kétszáz
vég minõsége volt kimagasló, mégpedig
olyan ár mellett, amivel nyereségre lehet szert tenni,
ha átvesszük. Felhívtam a San Francisco-i képviseletünket,
és eladtam ezt a kétszáz vég selymet nekik,
4000 dollárnyi haszonnal. Végül, miközben felmértem
a raktér mélységét, felfedeztem néhány
tételt, amit az utolsó pillanatban rakodtak fel, és
ami nem volt rajta a leltárjegyzéken. Szerencsére
ez volt az egész árukészlet legjobb része...
ritka faragások és antik szobrok. A legkülönlegesebbek,
amit valaha láttam. Az áruk pedig messze alatta maradt
az értéküknek. Felvettem a helyi antikvitás-szakértõvel
a kapcsolatot, hogy alátámasszam a véleményemet,
és nemrég kaptam választ, ami megerõsített
a véleményemben. Így hát megszereztem az
egész kollekciót. Semmi kétségem afelõl,
hogy megfelelõ marketing mellett, és ha nem sürget
az idõ, legalább 100 000 dollárnyi profitra teszünk
szert. Reggelre részletes beszámolót állítok
össze mindenrõl." A harmadik fiúnak megköszönték,
amit tett, és útjára bocsátották.
Ezek után a munkaadó elõhívta rejtekhelyérõl
az apát, hogy megvitassa vele a történteket. "Látja
- mondta -, az elsõ fia nem tette, amit mondtak neki. Ezért
kapja a legkisebb bért. A második csak annyit tesz meg,
amennyit mondanak neki. Ezért kap egy kicsivel többet. Viszont
a harmadik messze többet tesz, mint amivel megbízzák...
messze többet, mint ami egy egyszerû alkalmazottól
elvárható... ezért kapja a legtöbbet. Az igazat
megvallva, az ön két elsõ fia nem sokban különbözik
cégem többi alkalmazottjától... a szükséges
kívánalmaknak megfelelnek... de nem nélkülözhetetlenek.
De az ön harmadik fia igazán ritka jelenség. Számomra
õ nélkülözhetetlen.
Szolgáljon számodra mintául a harmadik fiú!
Harmadik
lépés. Érd el, hogy a közvetlen fõnököd
gyõztes legyen!
Légy a fõnököd védelmezõje! Érd
el, hogy sikeres legyen! Lehet, hogy ezzel nem nyered el a kollégáid
tetszését... akik valószínûleg inkább
érdekeltek a menedzsment és a munkásosztály
vagy a felsõ és középvezetés közötti
évszázados szembenállásban. Viszont te nem
akarsz ott maradni, ahol most vagy. Emelkedni szeretnél, mint
a vaj, a felszínre - hogy értékesebb lehess. Ha
szükséges, köss békét a fõnököddel!
Elõfordult-e már, hogy azzal kerested fel a fõnöködet,
adjon neked többlet feladatot? Kérdezd meg, mire van szüksége,
hogy meglegyen! Tedd magad értékesebbé! Kötelezd
el magad a fõnököd céljai és szándékai
mellett! Ne csak a szavaiddal mutasd, hogy ugyanazok a céljaid,
mint az övéi, hanem a tetteiddel is - különleges
többlet cselekedetekkel! Tekints bizalommal a fõnöködre!
Lehet, hogy lesznek, akik ezt seggnyalásnak tekintik. Én
úgy nevezem, hogy az értékeid megduplázása.
Mellesleg, ha úgy vesszük, nincs szándékodban
mindörökké az õ csapatában játszani.
Csupán az értékedet növeled.
Negyedik
lépés. Találd meg a hivatásodat , és
határozd el, hogy abban a legjobb leszel.
Ha a munkahelyeden értékesebb akarsz lenni, derítsd
fel, mi az, amit a legjobban szeretsz csinálni, mi az, amit élvezel
a munkádban! Kövesd a szívedet, és a pénz
követni fog. Ha nem szereted, amit csinálsz, csinálj
tervet arra, milyen munkakört szeretnél mihamarabb betölteni
a cégednél. Csak akkor leszel kiemelkedõ... és
érdemled ki a kiemelkedõ fizetést... ha rátalálsz
arra, ami a legjobban megy neked, és amit szeretsz is csinálni.
Tedd ezt! Ha holnap bemégy a munkahelyedre, döntsd el, mi
az, amit élveznél, amiben úgy érzed, kiteljesednek
a képességeid.
Micsoda tragédia lenne, ha 40 éven keresztül csupán
elviseled a munkádat, miközben csak némi többlet
erõfeszítéssel találhatnál egy helyet,
ahol azzá lehetnél, ami szeretnél lenni! Ha a jelenlegi
munkahelyeden nincs módod a növekedésre, másutt
kell azt keresned. Az élet túl rövid ahhoz, hogy
olcsón eladd magad egy állásban, amit gyûlölsz,
csupán azért, hogy biztonságban érezd magad.
A te legnagyobb biztonságodat az jelenti, ha megtanulsz nagyobb,
és még nagyobb felelõsséggel járó
pozícióba kerülni. Így tudod gyarapítani
a jövedelem-forrásaidat. Oda, ahol most vagy, mindig visszatalálsz.
Tudod te jól! Nyújtózkodj egyet az ismeretlen irányba!
Növekedj! Lehet, hogy új lehetõségekre lelsz,
amelyek eddig kívül voltak a láthatárodon.
Az a véleményem, hogy folyamatosan jobb állás
után kell kutatnod. Így tapasztalt álláskeresõ
leszel. Kérdezz rá olyan állásokra, amelyek
nagy kihívást és magasabb jövedelmet biztosítanak!
Legfeljebb nemet mondanak neked. Te pedig még mindig visszamehetsz
a régi munkahelyedre. Határozd el, melyik az a hely, ahol
profi teljesítményt nyújthatsz, és építs
fel egy haditervet, hogy megszerezd. Ha ehhez több tudásra
van szükséged, ütemezd be a tanulást! Ha nem
fejlõdsz, csak visszafejlõdsz.
Ötödik
lépés. Folyamatosan képezd magad!
A világ sokkal gyorsabban változik, mint hogy megtanulj
mindent, amire szükséged van egy állásban.
Életed végéig tanulni fogsz.
Ráadásul
három speciális képességet kell elsajátítanod.
- Hogyan
gondolkozz tulajdonosként.
- Hogyan tárgyalj, gyõzz meg és befolyásolj.
- Hogyan népszerûsítsd, és hogyan add el
önmagad.
Ezek csupán
alapok ahhoz, hogy a huszonegyedik században független alkalmazott
légy. Sok cég az alkalmazottaiban egyfajta tulajdonosi
érzést szeretne kelteni, amikor lehetõvé
teszik számukra, hogy részt vegyenek a 401K nyugállomány-tervekben
- amikor részvényt vásárolhatnak, részvény-opciókat
kaphatnak vagy hozzájuthatnak a társcégek részvényeihez.
Az effajta tervek lehetõvé teszik számodra, hogy
tulajdonossá válj, ami hosszú távon jövedelmet
biztosít számodra. Ezek jól mûködõ
programok... és meg vagyok gyõzõdve róla,
hogy részt fogsz venni bennük. Viszont "befelé
orientált vállalkozónak" lenni - az egy lépéssel
tovább visz. Ez azt jelenti, hogy gondolkozásodban is
tulajdonosa vagy a vállalatodnak. Belsõ kereskedõje
a saját cégednek.
A kérdés tehát a következõ: hogyan
tudod a majomcsapdának is beillõ fizetési utalványodat
folyamatos jövedelem-forrássá változtatni?
Ez a dolog nehezebbik oldala... mivel nincs még minta az üzleti
világban arra, hogyan tudnak a kisvállalkozók egy
cég keretei között úgy mûködni, hogy
közben független vállalkozók maradnak. Legalábbis
eddig még nem volt ilyenre példa. Néhány
felvilágosult társaság kezdi megengedni az alkalmazottainak,
hogy így dolgozzanak. Ha jól tudom, a 3M részvénytársaságnak
van olyan programja, ahol az alkalmazottak a saját projektjeiken
dolgoznak, a cég irodáiban és erõforrásait
felhasználva, azzal a feltétellel, hogy ha létrehoznak
egy terméket, a 3M az alkalmazottal együtt részesedik
ennek hasznosításából. Például
a Post-It öntapadó jegyzettömb, amit szinte a világ
minden hivatali asztalán ott találunk, egy ilyen együttmûködés
eredménye.
Jó lenne, ha olyan cégnél dolgoznál, ahol
ez a gyakorlat már meghonosodott... ahol "hibrid" alkalmazott/vállalkozó
lennél, biztos jövedelemmel, ami kiegészül egy
folyamatos jövedelem-forrással egy olyan ötlet révén,
amit a munkád során megvalósítottál.
Mi van akkor, ha olyan cégnél dolgozol, ahol nincs ilyenre
lehetõség? Nyilvánvaló, úttörõvé
kell válnod. Persze lehet, hogy néhány nyílvesszõvel
a hátadban végzed, mielõtt még leraktad
volna az alapokat. Ez mindig benne van a pakliban.
Ne légy biztos abban, hogy a cég, ahol dolgozol, életed
végéig a gondodat fogja viselni! Amikor reggel felkelsz,
ez legyen a kérdés, ami elõször az eszedbe
jut: "A mai napom hány százalékát fogom
arra fordítani, hogy új passzív jövedelem-forrásra
tegyek szert?" Egyszer majd eljön az idõ amikor a válaszod
100% lesz!
Íme
néhány mód, ahogyan ezt végrehajthatod:
Keress
olyan céget, amely támogatja az alkalmazotti tulajdonlást.
Ha a United Airlines-nál dolgozol, a cég egy része
a te tulajdonodban van. Cégek százainál van ez
így országszerte. Legyen ez egyike a kérdéseknek,
amiket felteszel, és várd el, hogy a munkád ellenértékének
egy része ez legyen. Igaz, az állások legnagyobb
része nem tartalmaz ilyen ajánlatot... de ha elég
szerencséd van, hogy két cég közül választhatsz,
és az egyik tartalmazza az alkalmazottak részvényvásárlási
lehetõségét is, mindenképpen azt fogadd
el, ahol a bér mellé olyan opció is társul,
hogy tulajdonossá válsz. Ha ez nem opció, akkor
agresszívabban is hozzáállhatsz.
Lépj
fel úgy, "mintha" tanácsadó lennél.
A cégek dollárezreket, sõt néha százezreket
fizetnek külsõ konzulenseknek, hogy tanácsokat adjanak
a tulajdonosoknak. Ha vannak elképzeléseid, amelyek mûködnek,
miért ne te légy az, akinek fizetnek? Talán azért,
mert téged nem úgy tartanak nyilván, mint aki képes
lennél tanácsokat adni? Viszont miért ne vágj
bele? Ha vannak jó ötleteid, írj egy levelet, amelyben
elmagyarázod, hogy a te beosztásodban rájöttél
néhány módszerre, amelyekkel növelni lehet
az eladásokat vagy csökkenteni a kiadásokat - módszerekre,
amelyeket eddig egyszerûen nem vettek észre, vagy nem vettek
kellõ súllyal figyelembe a cégednél, és
szeretnéd, ha lehetõvé tennék, hogy egy
döntéshozónak elõadd. Lehet, hogy a leveledrõl
nem vesznek tudomást - ami nem biztos, hogy azért van,
mert te írtad.
Írj úgy, mint egy belsõ tanácsadó.
Azért írsz, hogy elindíts egy folyamatot, amely
megváltoztatja a hozzáállásodat.
Próbáld
meg elõször úgy megosztani az ötleteidet, hogy
közben nem is remélsz anyagi viszonzást. Utána
próbáld meg úgy megosztani az ötleteidet,
hogy valamiképpen jutalmazzanak érte... akár egyszeri
jutalommal, akár fizetésemeléssel... vagy bizonyos
kiemelkedõ ritka ötleteknél akár egy kis részesedéssel
a profitból vagy a cég részvényeibõl.
Ésszerûtlennek
és furcsának tûnik mindez egy alkalmazott számára?
Igen. Viszont te nem alkalmazott, te független vállalkozó
vagy - egy "befelé orientált vállalkozó".
Egy dolgot mondhatok neked: ha soha nem kérsz, soha nem is
kapsz semmit. Ha az ötleteidet folyamatosan visszautasítják,
akkor vagy az ötleteid rosszak, vagy a környezeted nem megfelelõ.
Igy vagy úgy, útban vagy afelé, hogy önmagadra
ne egyszerû alkalmazottként tekints, hanem partnerként.
Azt tanácsolom keresd fel a helyi könyvtárt vagy
könyvesboltot, és írd össze azokat a könyveket,
amelyeknek tárgya: hogyan váljunk konzulenssé vagy
szakértõ tanácsadóvá.
Légy
a céged üzletkötõje! Ha ez illik a személyiségedhez,
valószínûleg sokkal jobban érzed majd magad,
ha jutalékért dolgozol, mint fizetésért,
esetleg ezek kombinációjában. Egy jó üzletkötõre
soha nem tekintenek úgy, mint egy szivárgóra -
sokkal inkább úgy, mint egy profit-forrásra. Szerinted
van olyan területe az üzleti életnek, ahol nem akarnának
még többet eladni? Így hát nem lesz nehéz
egy másik üzletkötõi csapathoz csatlakoznod,
amikor a korábbi szerzõdésed lejárt. Néha
ijesztõ, ha az ember kilép a fix fizetés biztonságából,
de ne feledd, a régi biztonság valójában
csak addig mûködik, amíg a képességeid
hasznot hoznak a cégednek. Lehet, hogy az elbocsátás
egy ideig kényelmetlenebb, de ez hoz majd számodra új
lehetõségeket.
Az üzletkötõi jutalékok típusai széles
skálán mozognak. A skála egyik végén
a folyamatos jövedelem áll, a másik végén
az alkalmi jövedelmek. Ha megbízásos alapon akarsz
dolgozni, lehetõleg válassz olyan iparágat, ahol
lehetõséged van folyamatos jövedelemmé alakítani
az eladásaidat.
Bizonyos értelemben minden jó üzletkötõ
szert tehet ismétlõdõ megrendelésekre
- különösen ha kiváló szolgáltatást
biztosít, de van néhány iparág, amelyek
a folyamatos jövedelem szempontjából különösen
kedvezõek. Például a biztosítási
üzletkötõk egy idõ után olyan biztosítási
ügyletekre tesznek szert, amelyek szinte ismétlõdõ
természetûvé válnak. Ha már az elsõ
alkalommal megfelelõen végzed a munkád, olyan visszatérõ
klientúrát építesz ki, amelynek az értéke
a folyamatos jövedelemteremtõ képessége folytán
szinte áruvá is válhat. Ugyanez vonatkozik néhány
értékpapírokkal kapcsolatos üzletre is...
ha bróker, befektetési tanácsadó vagy pénzügyi
tervezõ vagy.
Az egyik
leginkább félreértelmezett terület, amely
most bontakozik ki, a network marketing. Bizonyos cégek
disztribútorai számára a network marketing új
módozatai hatalmas élethosszig tartó jövedelem-forrást
nyújtanak.
A spektrum másik végén azokat az eladási
helyzeteket találjuk, amelyeket "egyszeri"-ként
tekintünk, amelyekbõl semmiféle folyamatos jövedelem
nem származhat. Ha eladsz valamit, miért választasz
olyan helyzetet, ahol mindig elölrõl kell kezdeni? Ez régi
stílusú tevékenység. Most tanulod, hogyan
menj fel a mozgólépcsõn... így hát
a felfelé vivõ mozgólépcsõre kell
rálépned.
Sok szerencsét a saját független vállalkozás
felé vivõ utadon!
|